Nagyon találó elnevezés ez a növényre ha elnézzük a fejszerűen felfújódott levélcsúcsot, a villásan elágazó vörös függeléket és a hosszú, karcsú tömlőt. Egy botanikus, J.D. Brackenridge fedezte fel Kaliforniában 1841-ben a Shasta-hegy déli oldalán. Brackenridge szedett egy ölre valót a növény kígyóforma leveleiből és megfigyelte, hogy a pillangók kitartóan üldözik. A zöld, felfújt levélvégződéseket próbálták elérni, tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy a növény rovarcsalogató. John Torrey írta le 1853-ban és barátjáról nevezte el Dr. William Darlingtonról. A növény extrém körülmények közt él kizárólag Észak-Kaliforniában és Dél-Oregonban. Elsősorban hegyvidéki növény és zuhatagoknál, vízeséseknél él, de a tengerszintre is leereszkedik és egy darabon a Csendes-óceán partvidékén is jelen van. Míg a 2400 méternél magasabban élő növényeket télen hó borítja, addig a tengerpartokon élők ritkán találkoznak faggyal. Az éghajlat a területen mediterrán jellegű, azzal a kivétellel, hogy a csapadék télen több, míg a nyarak szárazabbak. A kobraliliomok tőzegmohában élnek a hegyvidékeken, míg a parti régióban erdős foltokban találhatók. Hűvösebb mélyedésekben vagy nedves szerpentinsziklákon élnek, ahol állandóan szivárog alattuk a víz. A Darlingtonia minden területet birtokba vett, ahol patakot talált, vagy alatta lassú, hűvös vízfolyás található. Ez a kulcsa a növény termesztésbe vonásának. A növény nagyon hasonlít a kürtvirágokra, leginkább a Sarracenia minor és a Sarracenia psittacina közötti alaki átmenetnek lehet felfogni. A magoncai lassan fejlődnek, 3 éves korukra kezdik el fejleszteni a típusos leveleiket.

Forrás és további információk: Peter D'Amato: The SAVAGE GARDEN

Kobraliliom (Darlingtonia californica)

Az egyik legritkább és legexkluzívabb rovaremésztő növény a nemzetközi kínálatokban. Lassú növekedése és nehéz szaporítása miatt magasabb árkategóriába tartozik, mint a többi húsevő. Ültető közege nem csak tőzegből áll, hanem némi perlit és kvarchomok is szerepel benne, de élő Sphagnumba is lehet ültetni.  A növény igényli a folyamatos talajnedvességet és a sok fényt, de ügyelni kell a talaj túlmelegedésének elkerülésére, nevezetesen 30 Celsis fok felett a gyökérzet, majd a növény is elpusztul. Legjobb szabadba tartani, némi árnyékban, hogy ezt elkerüljük. Ha jeges vízzel öntözzük meg a kánikulában, vagy ilyenkor jégkockákat teszünk a talajfelszínre, az segít! D

Származási hely: USA (Oregon, Kalifornia)

Elfogyott!