Ausztrál kancsóka

Egyike a legkeresettebb húsevő növényeknek a termesztésben. A cephalotus furcsa, kancsókaszerű növény kompakt növekedéssel, szőrös, mintegy harapásra készülő  állkapocsszerű, felfújt csapdákkal. A növényt elsőként a francia természetbúvár La Billardiére publikálta 1806-ban, aki d'Entrecasteau expedícióját kísérte Dél-Ausztráliában néhány évvel korábban. Monotipikus nemzetség, a tudományos elnevezés utal egyrészt a virág struktúrájára, másrészt a levél formájára. A növény a természetben egy keskeny tengerparti régióban él Esperence bay körül, közelítőleg 250 mérföld hosszúságban. Ezen a területen mediterrán jellegű klíma uralkodik forró, száraz nyarakkal és nedves, enyhe telekkel, ez indokolja, hogy a növény a mocsarak nedvesebb pontjain élnek. A tengerpart közelsége miatt a nyár hűvösebb ezeken a területeken és előfordulhatnak gyenge fagyok télen. A növény gyakran csoportosan nő nyílt területeken magasabb sások árnyékában. Gyakran a sós vizű tengerpartoktól csak néhány méterre tenyészik mohalepte padozatokon,  ahol édesvíz szivárog. A talaj tőzeges homok, gyakori kísérőnövénye a Drosera hamiltonii. A magoncaik lassan fejlődnek, rizómát fejlesztenek, ami a talajfelszín alatt kúszik. Idővel el is ágazik és több tenyészőcsúcsot hoz létre. Két féle levéltípust fejleszt, egyrészről kis ovális, úgynevezett nem-ragadozó leveleket tavasszal, amikor hosszabbak a nappalok, majd nyáron megjelennek a ragadozó levelek is. Ezek a serlegek a levélnyelekről indulnak, növényi szőröktől bolyhosak, apró fedelük van, ami akkor nyílik ki, mikor eléri a végleges méretüket. És végül harmadlagos levelek is megjelennek, melyek primitív levélkezdemények tulajdonképpen. Csak a kancsók fogják a rovarokat. Télen leáll a növekedésük, de a növény örökzöld marad. A kancsók fokozatosan tavaszra elhalnak és teret engednek a következő generációs ragadozó leveleknek. A virágok rendszerint nyáron jelennek meg.

Forrás és további információk: Peter D'Amato: The SAVAGE GARDEN

Cephalotus follicularis XXL

A Cephalotus nemzetség egyetlen faja. Könnyen tartható növény, csak el kell képzelni a leírás alapján az igényeit. Ültetési anyaga tőzeg és mészmentes kvarchomok keveréke legyen, lehetőleg mélyebb cserépbe tegyük. Folyamatosan legyen nedves a talaja, időszakosan állhat is alatta az esővíz. Óvni kell a 30 Celsius fok feletti hőmérséklettől és a tartósan tűző napfénytől. A növény igen lassan fejlődik, több év alatt éri el csak a virágzóképes kort.

Származási hely: Nyugat-Ausztrália

Elfogyott!

Copyright © 2006 www.vizi-husevonoveny.hu
 All Rights Reserved.