Az Aldrovanda vesiculosa tartása

A növény tartása nem nevezhetõ túl egyszerûnek, de ha az alább leírtakat betartjuk, akkor sikeresen nevelhetjük ezt az igen érdekes és ritka növényt.
Az Aldrovanda vize legyen:
1. sötét, kávébarna színû
2. szerves anyagokban gazdag, de szervetlenben szegény
3. jól felmelegedõ
Elsõ lépésként legalább 100 literes medence szükséges számára, ez lehet akár egy mûanyag hordó, kis kerti tó, vagy egyéb konténer, amiben a feltételeket meg tudjuk teremteni növényeink számára. Az edényünk aljára kell rétegeznünk kb. fél cm vastagságban novobalt tõzeget, majd erre mosott folyami homokot vagy sódert. Utóbbi vastagsága néhány cm-nél ne legyen több. Célszerû az edényünket kisüllyeszteni, mivel nyaranta túlmelegedhet és ez elõsegíti a fonálalgák elszaporodását. A süllyesztés hatására kiegyenlítettebb lesz a víz hõmérséklete. Az optimális vízmélység 30-40 cm legyen, akár csapvízzel is fel lehet tölteni. Élõ növényt is lehet betelepíteni a sóderba gyökereztetve, a vízbõl kiemelkedõ hajtások közt jól fognak fejlõdni Aldrovandáink. Mi nádat telepítettünk, ami egyenletesen és gyorsan benövi az aljzatot. De lehet még harmatkását, békabuzogányt, gyékényt, stb…A másik fontos elem az élõhely kialakításában, hogy száraz (nem friss) növényi részeket kell behelyezni a vízbe. Ezek természetesen azokból a fajokból kerülnek ki, amelyekkel az Aldrovanda amúgy is együtt él. Tehát: sás fajok, nád, gyékény, harmatkása, békabuzogány, irisz. Az elõzõ évi hajtásokból leszedett növényi részek ideálisak! A növényi részek behelyezése kulcsfontosságú, mivel tannin oldódik ki belõle a vízbe. A tannin természetes úton gátolja a fonálalgák elszaporodását, ami végzetes az Aldrovanda számára! A behelyezés után néhány órával a tannin kezd kioldódni. A bomló szerves anyagok elõsegítik egy tápláléklánc kialakulását a vízben, aminek a "csúcsragadozója" ebben az esetben egy növény! A növényi részeket célszerû két havonta cserélni frissre, hogy újra friss tanninforrás kerüljön be, így védekezve a fonálalgák ellen. Egy növénybõl, ha tavasztól számoljuk, ideális esetben 15-30 utód lesz a vegetációs idõ végére. Az egysejtû algákra épülõ tápláléklánc megfelelõ mennyiségû állattal látja el növényeinket. Az állati fehérje fontos számukra, akkor lesznek csak szépek, egészségesek. Apró vízicsigákat is telepítsünk be a medencéjükbe, hiszen a frissen kikelt és a néhény napos állatkákat a növényeink elõszeretettel fogyasszák. A növények színe az intenzív fény hatására enyhe vörös lesz. Télen a növények telelõrügybe mennek át, ezeket szedegessük össze a vízbõl és tegyük bele egy pohárba, melybe a medencébõl merítsünk vizet. Ezt egyszerûen tegyük be a hûtõbe, +4 fokon szépen áttelelnek. Tavasszal behelyezhetõek a medencébe a növényeink, persze vízcsere és friss (de természetesen elõzõ évi) növényi részek behelyezése után! Ilyenkor nagyon érzékeny a növény a fonálalgákra, ahogy a rügybõl kifakadnak, könnyen elpusztulnak, ha ezek benövik!* A jól tartott növények 20 cm hosszúra fejlõdnek és gazdagon elágaznak, fél cm-es csapókat nevelve.

Sok sikert a növény neveléséhez!