
|

Magunkról
Üdvözöljük honlapunkon, ahol sokféle rovaremésztő-, vízi- és
egzotikus növény közül választhat! Kínálatunk egyedülálló,
növényeink vegetatív és generatív módon szaporítottak, tehát
szövettenyésztett, nehezen alkalmazkodó növényeket mellőzünk az
ajánlatunkból. Egész évben szállítunk a Royal Futárszolgálattal, a
rendelt növényeket az évszaknak megfelelő állapotban küldjük
(mérsékelt égövi rovaremésztő növényeket télen telelőrügy formájában).
Személyes látogatásra és vásárlásra is van lehetőség, de kizárólag
email-ben történő egyeztetést követően.
A nálunk kapható és küldésre szánt növények
mind mesterséges szaporulatból származnak!
Sok sikert
kívánunk a növények neveléséhez!

És néhány
érdekesség kedvcsinálónak a rovaremésztő növényekről: Az Antarktisz kivételével
minden kontinensen jelen vannak a rovarfogó növények szerte bolygónkon. Több
nemzetségből származó növénynél alakult ki a rovarfogás képessége. Ennek oka
eléggé összetett. Egyrészről a harmatfüvek (Drosera) általában mocsaras, lápos
helyeken élnek, ahol a talaj nitrogénben igen szegény és ezért az itt élő
növények csak lassan képesek fejlődni és kis termetűek. Nem egy fajuk
tőzegmohában (Sphagnum sp.) tenyészik, ahol gyakorlatilag csak annyi tápanyag
található, amennyi a csapadékból származik. Erre szép hazai példa a kereklevelű
harmatfű (Drosera rotundifolia). A másik ok, ami miatt kialakult a
rovaremésztés, az a talajtól való vertikális távolságban keresendő. Ugyanis a
kancsókák (Nepenthes) egyes fajai fán lakó növények, itt fenn a
lombkoronaszintben igen kevés a tápanyag. Az evolúció ezt úgy küszöbölte ki,
hogy a kancsókák levélalapja és a levéllemeze kisebb-nagyobb tartályt képez, ami
felülről nyitott. Ebben aztán emésztőenzimek választódnak ki, a tartály
esővíztől való felhígulását kis tető küszöböli ki. Az itt felgyülemlő folyadék
iható, persze felnyílás után, mielőtt beszennyeződne. A kancsókákhoz nagyon
hasonló elven működnek a Venezuelai szigethegyeken található napkorsók (Heliamphorák).
Ezek a nagy ritkaságok bennszülött (endemikus) fajok, minden szigethegyen (tepuin)
más fajuk alakult ki. Nem saját emésztőfolyadékot választanak ki, hanem
esővízből táplálkoznak, amiben baktériumok tenyésznek és ezek termelik a
fehérjebontó enzimeket. A folyadék szintjét - mivel nyitott serleg alakú a
növény – egy hasadék szabályozza. A levelet úgy lehet elképzelni, mint egy
ferdén összetekert papírlapot. Ezekhez hasonlóan működnek a fán lakó (epifita)
ragadozó broméliafajok is. Újabb kutatási eredmény, hogy a broméliák között is
kialakult a fehérjebontás képessége. Kettő nemzetségnél mutatták ezt ki, a Catopsis
és a Brocchinia genusnál. A Catopsisok átlagos broméliának tűnnek, nem termelnek
emésztőenzimeket, a nyitott levélhónaljakban esővíz gyűlik össze a lombkorona
szintben, ezekben baktériumok telepszenek meg, amik a fehérjebontó enzimeket
(savas proteázokat) termelik. Sajnálatosan, hazai szakirodalomban nem olvasható
róluk szinte semmi. A növény kívülről ezüstüs bevonatú, amit a növényről le
lehet törölni, ezért óvatos bánásmódot igényelnek. A repülő rovarok többsége
amint közelít alulról egy ilyen broméliatölcsér felé, egyszerűen nem látja a
növényt. Számukra ez a bevonat „égszerű”, emelkedésnél beleütköznek és
belecsúsznak a levélhónaljakba. Itt a kisebbek elpusztulnak, megfulladnak,
elfolyósodnak. De ezek még gyűjtik az egyéb lebegő szerves anyagokat is,
csakúgy, mint a többi bromélia!
Ha
kirészletezzük az egyes nemzetségeket (genus), akkor az alábbi fajszámmal
képviselik ezeket a csoportokat a rovaremésztők:
Byblidaceae (szivárványnövény): Ausztráliában élő
növények, nagyon hasonlítanak a harmatfüvekre. Nevük onnan ered, hogy sűrű
növésű bokraikon a fény megtörik és prizmaszerűen bontja a fényt. Kényes
növények, kultúrában elég nehéz megtartani őket.
Cephalotaceae (Ausztrál kancsóka): Monotipikus faj, csak a Cephalotus follicularis
tartozik ide. Látványos kis talajlakó húsevő növény, igazi különc, savanyú
homokon tenyészik. Elég könnyen tartható.
Droseraceae
-
Aldrovanda:
Monotipikus, ide csak az Aldrovanda vesiculosa nevű vízinövény tartozik. A földtörténeti
harmadidőszakban számtalan faja élt, mára csak 1 maradt. 50 lelőhelye
ismeretes a Földön, de ezek száma egyre fogy, Japánba úgy telepítették
vissza. Szinte misztikus faj a botanikában, tartása nagy odafigyelést,
törődést és némi beruházást igényel.
-
Dionaea:
Ide csak a Vénusz légycsapója tartozik, a legnépszerűbb húsevő növény is
egyben. Keleti és nyugati földrajzi alakja és számtalan
kertészeti formája létezik, sőt, ezek hibridje. Könnyen nevelhető a Vénusz
légycsapó!
-
Drosera
(Harmatfűfélék): 164 fajjal igen népes nemzetség. Emellett rengeteg hibrid
és típus „nehezíti” a gyűjtők dolgát! A természetben is kereszteződnek a
droserák. Igen formagazdag növények, a többségük lápi, mocsári növény, így
roppant vízigényesek. A nemzetségben gumós fajok is találhatóak, csakúgy,
mint törpék, melyek kis rügyekkel szaporodnak vegetatívan.
Drosophyllaceae (Enyvecske): Szintén monotipikus, egy fajuk a Drosophyllum lusitanicum
Spanyolországban, Portugáliában él. Nehezen tartható, száraz élőhelyekhez
alkalmazkodott növény. A helybeliek régen csokorba szedték a növényt és
felakasztották a szobákban, légyfogóként működött.
Lentibulariaceae:
1.
Genlisea nemzetség: 21 faj tartozik ide, ezek igen
könnyen hibridizálhatók. Földünk legritkább növényei közt tartja számon a
szakirodalom. Nedves, vizes élőhelyeken fordulnak elő a trópusokon, nemegyszer
úsznak a felszínen és varsaszerű vízi hajtásokkal „ragadoznak”. Valódi
vízinövényeknek is felfoghatók.
2.
Pinguicula (Hízókafélék): 77 fajjal szintén változatos
csoport, szinte minden kontinensen megtalálhatók. Géncentrumuk Mexikóban
található, itt él a legtöbb fajuk. Európában is él több helyen több fajuk. Ezek
a télálló fajok rendkívül kedvesek, a tavasz hírnökei. Európa szerte védettek.
3.
Utricularia (Rencefélék): 222 fajjal a leggazdagabb húsevő
csoport. Vízi és szárazföldi fajaik kivétel nélkül ragadozók. Egyes fajaik még a
broméliák levéltölcsérjében megbúvó ciszternákban is megélnek. Könnyen tartható
növények. Hazánkban 4 fajuk őshonos, mindegyik vízinövény.
Nepenthaceae
(Kancsókafélék): 88 fajjal az óvilág rovaremésztői, epifita és talajlakó
fajaik is vannak. Szintén jól keresztezhetők. Eléggé hőigényes növények,
a fajok többsége viszonylag nehezen bírható kancsóképzésre.
Roridulaceae: 2 fajuk afrikai, a
rózsafélékkel tart fenn rokonságot.
Sarraceniaceae
1.
Darlingtonia (Kobraliliom): Monotipikus, a Washingtoni tiltólistán az elsők közt van a
Darlingtonia californica. Néhány típusa ismeretes. Ha talajának túlmelegedését
elkerüljük, akkor iévekig társunk lehet.
2.
Heliamphora (Napkorsó): 14 fajukkal képviselik a nemzetséget,
ritka növények.
3.
Sarraceniaceae (Kürtvirágfélék): 8 fajukkal Észak-Amerika rétjeit ékesítik, Kanada és Usa területén élnek. Mivel mindnek azonos a kromoszómaszáma, így jól
hibridizálhatók és a természetben is megteszik ezt. Itt is található pár védett
faj/típus. Rendkívül hálás növények!
És végül a
hazai húsevő növényekről néhány szót. Az Aldrovanda a Somogy megyei Baláta tóban
él, igen népes populációja tenyészik ott, de nem minden évben! Gyakran hosszú
évekre eltűnik nyomtalanul, senki nem tudja, milyen formában vészeli át a
szárazabb nyarakat. Korábban az Alföld néhány pontján is
fellelhető volt. A rencéink 4 fajból kerülnek ki, mind védettek. Ezek a
közönséges, a pongyola, a kis és a szigorúan védett lápi rence. A harmatfüvek
közül csak a Kereklevelű harmatfű él jelenleg hazánkban, de korábban élt a
Drosera intermedia és a Drosera anglica (longifolia) is. Hízókákból csak néhány
példány él már csak Magyarországon, a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris)
példányai. Veszélyeztetett növény! Az 50-es évekig még élt a Lesenceistvándi
melletti lápréten a Havasi hízóka, de sajnos a bauxitbányászat lecsökkentette a
térségben a karsztvíz állását, a rét megsemmisült. A hazai flóra talán
legnagyobb kuriózuma tűnt el így végleg.
Végezetül
annyit, hogy pl. az Aldrovanda esetében nincs más mód a növény megtartására,
minthogy kertészeti kultúrába vonják. Ugyanez fennáll több rovaremésztő
növényfaj esetében is. Terjesszük el ezen okokból a rovaremésztő növények
szeretetét és ösztönözzünk másokat is, hogy foglalkozzanak ezekkel a
kuriózumokkal, csakúgy, mint ahogy Európa más országaiban is teszik!

Copyright © 2006
www.vizi-husevonoveny.hu
All Rights Reserved. |
 |