|
|
Magunkról Üdvözöljük honlapunkon, ahol sokféle rovaremésztõ-, vízi- és egzotikus növény közül választhat! Kínálatunk egyedülálló, növényeink vegetatív és generatív módon szaporítottak, tehát szövettenyésztett, nehezen alkalmazkodó növényeket mellõzünk az ajánlatunkból. Egész évben szállítunk a Royal Futárszolgálattal, a rendelt növényeket az évszaknak megfelelõ állapotban küldjük (mérsékelt égövi rovaremésztõ növényeket télen telelõrügy formájában). Személyes látogatásra és vásárlásra is van lehetõség, de kizárólag email-ben történõ egyeztetést követõen. A nálunk kapható és küldésre szánt növények mind mesterséges szaporulatból származnak! Sok sikert kívánunk a növények neveléséhez!
Ha kirészletezzük az egyes nemzetségeket (genus), akkor az alábbi fajszámmal képviselik ezeket a csoportokat a rovaremésztõk: Byblidaceae (szivárványnövény): Ausztráliában élõ növények, nagyon hasonlítanak a harmatfüvekre. Nevük onnan ered, hogy sûrû növésû bokraikon a fény megtörik és prizmaszerûen bontja a fényt. Kényes növények, kultúrában elég nehéz megtartani õket. Cephalotaceae (Ausztrál kancsóka): Monotipikus faj, csak a Cephalotus follicularis tartozik ide. Látványos kis talajlakó húsevõ növény, igazi különc, savanyú homokon tenyészik. Elég könnyen tartható. Droseraceae 1. Aldrovanda: Monotipikus, ide csak az Aldrovanda vesiculosa nevû vízinövény tartozik. A földtörténeti harmadidõszakban számtalan faja élt, mára csak 1 maradt. 50 lelõhelye ismeretes a Földön, de ezek száma egyre fogy, Japánba úgy telepítették vissza. Szinte misztikus faj a botanikában, tartása nagy odafigyelést, törõdést és némi beruházást igényel. 2. Dionaea: Ide csak a Vénusz légycsapója tartozik, a legnépszerûbb húsevõ növény is egyben. Keleti és nyugati földrajzi alakja és számtalan kertészeti formája létezik, sõt, ezek hibridje. Könnyen nevelhetõ a Vénusz légycsapó! 3. Drosera (Harmatfûfélék): 164 fajjal igen népes nemzetség. Emellett rengeteg hibrid és típus „nehezíti” a gyûjtõk dolgát! A természetben is keresztezõdnek a droserák. Igen formagazdag növények, a többségük lápi, mocsári növény, így roppant vízigényesek. A nemzetségben gumós fajok is találhatóak, csakúgy, mint törpék, melyek kis rügyekkel szaporodnak vegetatívan. Drosophyllaceae (Enyvecske): Szintén monotipikus, egy fajuk a Drosophyllum lusitanicum Spanyolországban, Portugáliában él. Nehezen tartható, száraz élõhelyekhez alkalmazkodott növény. A helybeliek régen csokorba szedték a növényt és felakasztották a szobákban, légyfogóként mûködött. Lentibulariaceae: 1. Genlisea nemzetség: 21 faj tartozik ide, ezek igen könnyen hibridizálhatók. Földünk legritkább növényei közt tartja számon a szakirodalom. Nedves, vizes élõhelyeken fordulnak elõ a trópusokon, nemegyszer úsznak a felszínen és varsaszerû vízi hajtásokkal „ragadoznak”. Valódi vízinövényeknek is felfoghatók. 2. Pinguicula (Hízókafélék): 77 fajjal szintén változatos csoport, szinte minden kontinensen megtalálhatók. Géncentrumuk Mexikóban található, itt él a legtöbb fajuk. Európában is él több helyen több fajuk. Ezek a télálló fajok rendkívül kedvesek, a tavasz hírnökei. Európa szerte védettek. 3. Utricularia (Rencefélék): 222 fajjal a leggazdagabb húsevõ csoport. Vízi és szárazföldi fajaik kivétel nélkül ragadozók. Egyes fajaik még a broméliák levéltölcsérjében megbúvó ciszternákban is megélnek. Könnyen tartható növények. Hazánkban 4 fajuk õshonos, mindegyik vízinövény. Nepenthaceae (Kancsókafélék): 88 fajjal az óvilág rovaremésztõi, epifita és talajlakó fajaik is vannak. Szintén jól keresztezhetõk. Eléggé hõigényes növények, a fajok többsége viszonylag nehezen bírható kancsóképzésre. Roridulaceae: 2 fajuk afrikai, a rózsafélékkel tart fenn rokonságot. Sarraceniaceae 1. Darlingtonia (Kobraliliom): Monotipikus, a Washingtoni tiltólistán az elsõk közt van a Darlingtonia californica. Néhány típusa ismeretes. Ha talajának túlmelegedését elkerüljük, akkor iévekig társunk lehet. 2. Heliamphora (Napkorsó): 14 fajukkal képviselik a nemzetséget, ritka növények. 3. Sarraceniaceae (Kürtvirágfélék): 8 fajukkal Észak-Amerika rétjeit ékesítik, Kanada és Usa területén élnek. Mivel mindnek azonos a kromoszómaszáma, így jól hibridizálhatók és a természetben is megteszik ezt. Itt is található pár védett faj/típus. Rendkívül hálás növények! És végül a hazai húsevõ növényekrõl néhány szót. Az Aldrovanda a Somogy megyei Baláta tóban él, igen népes populációja tenyészik ott, de nem minden évben! Gyakran hosszú évekre eltûnik nyomtalanul, senki nem tudja, milyen formában vészeli át a szárazabb nyarakat. Korábban az Alföld néhány pontján is fellelhetõ volt. A rencéink 4 fajból kerülnek ki, mind védettek. Ezek a közönséges, a pongyola, a kis és a szigorúan védett lápi rence. A harmatfüvek közül csak a Kereklevelû harmatfû él jelenleg hazánkban, de korábban élt a Drosera intermedia és a Drosera anglica (longifolia) is. Hízókákból csak néhány példány él már csak Magyarországon, a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) példányai. Veszélyeztetett növény! Az 50-es évekig még élt a Lesenceistvándi melletti lápréten a Havasi hízóka, de sajnos a bauxitbányászat lecsökkentette a térségben a karsztvíz állását, a rét megsemmisült. A hazai flóra talán legnagyobb kuriózuma tûnt el így végleg. Végezetül annyit, hogy pl. az Aldrovanda esetében nincs más mód a növény megtartására, minthogy kertészeti kultúrába vonják. Ugyanez fennáll több rovaremésztõ növényfaj esetében is. Terjesszük el ezen okokból a rovaremésztõ növények szeretetét és ösztönözzünk másokat is, hogy foglalkozzanak ezekkel a kuriózumokkal, csakúgy, mint ahogy Európa más országaiban is teszik!
Copyright © 2006 www.vizi-husevonoveny.hu |
|
|